Az emlékhez nem emlék hanem szeretet kell s akit szeretünk azt nem felejtjük el..

Négy éves koromban meghalt a mamám 
És először 15 éves koromban mutatott róla egy képet az édesanyám
S ha nem mondja, hogy ő a mamám meg sem ismerem talán 
Mindíg mondják mennyit sütött és játszott velem
De kicsi voltam még mikor elvesztetttem igy sajnos nem emlékszem rá cseppetsem
S ha nem mutatja meg az én édesányám talán azt sem tudom,
hogy néz ki az én drága mamám 
Vértesboglári kisfaluban élt, mindenki szerette a mamám
S ha bemegyek a faluba mindenki azt monja itt a Rozi unokája
Istenem milyen boldog lenne, ha látná milyen szép nagylány lett az unokája
A mamád össze tartotta a falut s itt ezen a sarkon beszélgettünk mindíg
Ha ide ált a mamád a falu apraja nagyja körbe álta őt és beszélgettünk egész délelött
De ha itt voltak az unokák sütött főzött s kihozott, bemutatott
mindenkinek s büszkén mondta ő az én leány unokám
A neved soha nem bírta megjegyezni s mindíg azt mondta valami Bambelika
S most már biztos vagyok benne ő volt a világ legjobb nagymamija
S halála napján is a piacra indul ajándékot venni drága kis unokáinak
De mikor a buszra felszált szíve abban a pillanatban megált
Meghalt megmenteni őt már nem lehet ...
Anya emlékszel? A halálhírt a másik mamám közölte veled...
Anyukám csak sírt és sírt én akkor nem értettem miért...
S a karácsonyt azóta a mamám nélkül kell ünnepelnünk
S azóta a karácsony sem olyan mint rég mint mikor még a mamám élt...
S talán most vagyok kész 16 évesen, hogy kisétáljak a temetőbe sírját megnézni,és leüljek a sírjára s mit érzek eltudjam mondani
Imádom nagyon szeretem hiába alig ismertem hiába alig emlékszem
Ő az én kedvenc nagymamám , S büszke vagyok mama hogy én vagyok az unokád. Tudom , hogy odafetről nézed ahogy szép lassan felnövök ...
Szeretlek a te Bambelika nevű unokád csak neked vagyok bambelika s mindenki másnak egyszerűen csak Alexandra.

 Ha újra láthatnám, két karomba szorosan tarthatnám
Ha újra elmondhatnám; ha újra fülébe suttoghatnám,
Hogy mennyire szeretem, ha újra kicsi lehetnék,
Újra velem játszhatna, s most tiniként az élet dolgaira
taníthatna. Ha az életem része lehetne újra
Ha csak egy pillanatra újra láthatnám
S csak annyit mondana szeretlek unokám
én csak annyit mondanák szeretlek drága nagymamám
Egy pillanat de mégis sokat jelentene nekem 
Egy pillanat csak ennyi kéne nekem
Egy pillanat s az álmom teljesülne vele
Ennyi kéne csak , hogy lássam újra
De tudom nem lehet mert neki már a mennyország az otthona.

Egy szó egy dal mi néha lelkemre hat,
Egy mosoly egy érintés s a mondat rám mindíg számíthatsz
Jól esik s ilyenkor úgy érzem mintha lelkem simogatnám féltő kezed
De tudom ránk már csak a soha és az örökre vége lehet igaz
S megmarad bennem emlékként múltunk emléke egy összetört szív alakban
S a tapasztalat nem bízhatsz a férfiakban

Derű, fény , boldogság kísérjen utadon
Kívánom kerüljön el a sötét a mélység a fájdalom
Soha többé ne érjen semmi rossz
kerüljön el minden mi gonosz
Remélem-e kis levélnek örülni fogsz
És majd mosolyogsz s érezni fogod,
hogy mennyire szeret az unokahugod

Talán soha többet nem lesz esélyem
Hogy még egyszer kezedet elérjem
Talán soha nem szerettél engem igazán
Talán nem hiába tiltott el tőled az én édesanyám
Hallgatnom kellet volna rá
De én csak a saját fejem után mentem
S végül ez lett az én vesztem
Megbántottál s sokat sírtam miattad
Csak mert neked más kellett s az én utam kiadtad
S ezek után is szerelmes vagyok beléd
Bár elmondani nem tudom miért
S már nem keresem a kérdésre a választ
Mert ez engem lelkileg teljesen lefáraszt
Igaz van barátom mégis téged kívánlak
De te azt mondod nem kellek csak barátnak
Nem tehetek mást megpróbállak elfeledni téged
De akkor sem titkolom s elmondom ha kérded
Hogy mindezek után is meghalok érted....

Ez a te napod hisz férjhez mész ahoz akit szeretsz,
S majd vele együtt sírsz és nevetsz
Vele leszel jóban, rosszban a boldog s rossz napokban
Együtt közös erővel elérhetek bármit
Egy ilyen napra minden nő vágyik
A mosolyt látni arcodon felemelő érzés
Hogy mennyire szeretlek talán nem is kérdés
A boldogságtól csak úgy ragyogsz
Kívánom, hogy vigyázzanak rád féltő angyalok
Hogy mindíg mosolyogj , nevess
Hogy örökké boldog légy azzal akit szeretsz
S arcod soha ne lásson könnyeket
Jöhet bármi vagy bárki valakinek mindíg is te maradsz a példaképe
S ott lapulsz örökre mélyen a szívébe
Ne feledd ez a te napod s remélem ezután is arcod majd mindíg mosolyog
Még akkor is ha nem láthatlak csak 1x1 évben
Szeretlek drága unokanővérem  

Kérlek soha ne feledd aki számít neked,
Az őszintén tiszta szívből szeret
Hogy viszonozd meg van minden jogod
Én is szeretlek remélem tudod...

A legjobb ott lenni a szeretteink között,
S tölünk a szeretet a viták ellenére sem költözött
Tudom vigyáznak ránk oda fentről féltő angyalok
S tudom a mennybe jutok ha majd egy viharos éjjelen meghalok
S egy egész ország érzi majd hiányom de ezt valahogy mégse várom
Mert  tudom a hiányom miatt szenvedni fog a családom...

Csók és érintés mindez már csak fájó kép
Hisz tudjuk semmi sem tart örökké
De emlékként megmarad ,
Hogy köztünk soha nem volt igazán harag
Mi egymástól soha semmit meg nem tagadnánk
S ha máshogy nem hát éljünk úgy mint két barát
Ki átsegíti egymást az élet viharán....:) 

Az ágyon fekve eszembe jut egy szomorú este mikor hozzám eljöttél én boldog voltam mert azt hittem azért jössz el mert hiányoztam de csak azért jöttél, hogy szakíts velem azt mondod elmult már az irántam érzet szerelem én csak állok és nem értem miért hisz én a kapcsolatunkért mindent megtettem miattad még a barátaimmal és a szüleimmel is össze vesztem de mindezt látom fölöslegesen darabokra tört a sziwem igy kell egy kis idő mire ezt kiheverem amit velemtettél soha nem feledem s elfogadom hogy elmult már a köztünk dúló kölcsönös szerelem(U):D=)

Egy sötét éjszaka nem érződött más csak a vérszaga
Egy temetőnél sétálgatva meglátok a síron egy ismerős nevet
S nem szenvedtem még talán eleget?
 Nem értem az összes síron mért ált ott a te neved...
S az arcodon már könnycsepp ül s többet nem mosolyoghat már nekem
És a sírodra most virágot tettem
S már bánom hogy nem hallgattam a nővéremre s mindíg csak nevettem
Pedig már a karácsonyi ajándékát is megvettem
S az emlékekkel együtt a nővérem most mint példaképet a szívembe temetem...
S kár hogy csak most döbbentem rá hogy az egyik felem örökre elveszítettem...
Haza érve sírva fejem a párnámra tettem...
Magamba egyre csak azt mondom : Őt soha el nem felejtem...
S az édes sugárzó tekintete csak legalább még egy pillanatra kéne nekem...
Hirtelen valaki kopog az ajtón gyorsan ki megyek...
Egy angyal ált ott s azt mondta vissza hozta nekem s egyszeriben könnyes lett a szemem
Nem hittem el de megérintetten s azt mondta : LÉTEZEM
S az unokanővérem mostmár karjaiba zár
A szereteta boldogság visz akár az ár... 
Esik a hó és fúj a szél s boldog vagyok mert él, s most újra velem beszél...
Azt hittem soha többé nem mondhatom nővérem szeretlek
Ezt a napot soha el nem felejtem s köszönöm, hogy vissza adtad a nővérem...
S most vissza gondolva hogy ez kezdődött egy sötét éjszaka
S nem érződött más csak a vérszaga
és egy temetőbe sétálgatva a sírokon az unoknővérem neve ált ezt soha nem feledem
de egy angyal vissza hozta nekem s a karácsonyt már vele együtt ünnepelem
 Köszönöm hogy vissza hoztad nekem ezt nem feledem mert szeretem
s a karácsonyt már vele együtt ünnepelem
s boldog karácsonyt mi most már együtt kívánunk mindenkinek....:)

Szeretem ahogy nevetsz azt is tudom hogy szeretsz,

De én viszonozni ezt nem tudom, hisz igaz őszinte a moslyom 

De a szívem neked nem adhatom hisz te vagy az egyik legjobb barátom

Hogy megtaláld az igazit én csak ezt kívánom légy boldog ezen a világon

Ne érezd a hiányom hisz én mindíg ott vagyok veled

Hisz ne feledd egy darabig én voltam az egyik feled...

Szeretsz s erről senki nem tehet de hidd el rólad minden pasi példát 

vehet, s ne feledd van egy lány ki örökké csak téged szeret....:)

Nem értem mért kellett, hogy így legyen

Nem értem mért kellett , hogy szíved egy másik lányé legyen

Én még mindíg azt mondanám : Édesem gyere vissza,

fogd meg a kétkezem s engedj el soha sem

De nem teszem hisz tudom valaki már melletted ál

S a szerelmed tudom nem lehet enyém már

Hát kimondom a kapcsolatunknak mától örökre vége 

Akár mennyire is rossz

Tudom neked nem fáj s mától minden öröm

Utolsó mondatom csak annyi: GOOD BYE MY LOVER(L)

Néha rámtör az érzés , hogy talán jobb lenne meghalni,

Elfelednimindent s mindenkit itt hagyni

csak én valahol távol, hol nem érhet fájdalom

csak én és az árnyékom

A múlt emlékével hátrasem nézve távozom, a hiányom mit talán magam 

mögött hagyok enyhül majd szívetekben drága családom

úgy érzem nem kívánhattam volna nállatok jobb

családot, ne magatokban keressétek a halálom okát az

ok csak annyi hogy nem bírtam tovább 

tudnotok kell az életemnek mai napon véget vetek

habár ti mindennél többet jelentetek nekem 

úgy érzem felkell adnom az életem

s hiába szeretlek titeket mindennél jobban , jobb lesz nekem a

mennyországban....(U):(

Van egy ember aki mindennél jobban szeret és én is szeretem...

Eddig nem mutattam ki érzéseim annyira felé 

pedig meg tehettem volna de  nem tettem most megtenném de

nem tehetem...

Távol van nagyon távol hiányzik de még hogy hiányzik

átakarom ölelni, hozzá akarok bújni, megcsókolni de most

nem tehetem...

Maximum a közös képünket ölelhetem....

De ez kevés, édes kevés számomra....

Hisz őt se egy fénykép, se senki  nem pótolja...(L)

Bár a levél már megsárgult,
Tán még az ősz is elmúlt,
Egy valami még is megmaradt,
Egy emlék s egy pillanat.

Vártam rá, hogy talán -e
Pillanatot elfeledhetem,
De hiába , rájöttem
Magamat át úgyse verhetem.

Hiába mondanám elfeledtem rég,
Hazudjak? De minek?
Hisz az nem is én lennék,
S szemedbe nézni még félve se mernék.

Oly rég volt hogy e érzés jó volt,
De e érzés ma már csak folytogat,
S a sírba is magammal viszem ha kell e titkomat,
Kivánom soha ne tudd meg, hogy elfeledni nem tudtalak.

De mégis remélem rájösz egyszer,
S majd elgondolkozol , hogy
Egy lelkileg gyenge lányt egy másikra váltottál
S ezzel együtt a pokolba rántottál.

Hogymióta elhagytad nincs neki kiút,
Hiába szeretne, szeretni egy másik fiút,
Ki szereti s megérdemelné,
S bele őrülne ha e lányt elvesztené.

 De a lány nem tud tovább lépni,
Maga mellé, rajtad kívül
Mást nem is bírna elképzelni
S szeretne újra és újra csak hozzád érni.

Késő hisz rég vége már
Nem átkozlak mégse pedig lenne rá okom
De nem teszem mert még vissza üt
s azt már télleg örökre bánhatom.

Egyetlen bánatom, hogy nem
Láthatom, ahogy átéled csak egy
Kicsit azt mit melletted én csak egyszer
Éreznéd egyedül magad e földtekén.

Csak egyszer , csak még egyszer mondanád:
Szeretlek. Én ígérem abban a pillanatban
Elfeledlek,mert tudnám nállad ez mit jelent,
S kitörölném a múltat amennyire csak lehet.

Ki kell mondani részéről ez már rég vége,
Még mindíg elöttem van ahogy elmegy a Pesti hévvel,
S vele együtt a szerelmünk is egy pillanat ennyi volt,
csupán, de a szívem még a megállóban vár örökkön örökké
csak rád.

Nem számít már csak legyél mellettem,
Mindegy, hogy így vagy úgy lényeg számíthasak rád,
Még ha csak úgy is mint barát,
Hidd el szükségem van rád.

Hegyre nézek s völgyet látok

Reád nézek s csókra várok

Szaladsz felém én két karom kitárom

S az ölelésed várom

Ilyenkor érzem semmiben nincs hiányom

Hisz benned  minden megvan amire vágyom

Ha kell féltő apám vagy ha kell szimplán barát

Ki meghalgatja a másik baját

Ha kell leszídsz s megnevelsz de ezt is 

csak azért teszed mert szeretsz

Máskor szépeket mondasz hogy szavaidtól elolvadjak

És van mikor egy romantikus férfi vagy 

Ki próbálja megérteni hogy működik a női agy

Igen szerelmem ez mind te vagy 

Te vagy ki szebbé teszi  életem

Te vagy ki fogja a bajban a két kezem

 Te vagy kit nagyon szeretek 

S te lettél akivel leszeretném élni az életem.

Oldal: Amatőr alkotásaim
Versek , receptek - © 2008 - 2024 - bambelika.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat